Szétnyílt hasizom a valóságban


A szétnyílt hasizom az egyik leggyakrabban problémát okozó jelenség az Anyukák körében, bár a tévhittel ellentétben nem csak őket érinti. 

A kép mindkét oldalán rectus diastasis-t láthattok ugyanis. Bizony, a „csupaizom” testépítőnél is. Hogyan lehetséges ez? Először is: kutatások bizonyítják, hogy nem szült nők esetében is mérhető valamekkora távolság az említett izomhasak között, a rectus abdominis más – más területein (pl köldök felett 3cm-rel teljesen normálisnak tekinthető 22 mm eltávolodás, köldök alatt 2 cm-rel 16 mm ez az érték). Ergo, fiziológiás, tehát teljes mértékben természetes, ha az embernek alapjáraton mérhető távolság az említett hasizmok izomhasai között. Nos ehhez hozzáadódhat a kismamák esetében, hogy a pocak extrém körfogatnövekedése miatt hihetetlen mértékben megnyúlik a rectus abdominis izom izomhasai közötti linea alba nevű kötőszövetes sövény, s mivel a természet csodásan megalkotta testünket az alkalmazkodásra, lehetővé teszi, hogy közben az izomhasak közötti eltávolodás nagyobb mértéket öltsön (a második képen látható módon). Ez az állapot pedig szülés után mindenkinél eltérő mértékben képes rehabilitálódni. Képzeljétek, a megfigyelések szerint a várandósság 35. hetében a kismamák 100%-ánál jelen van már a rectus diastasis, és a szülés utáni 6. hónapban a szült nők 39%-ánál fennáll még. A testépítőnél egész egyszerűen a hasizmok túlterhelése, a rengeteg rossz technikával végzett hasizom gyakorlat vezetett ide a fentiek mellett, gyakran előfordul. Hogy konkretizáljuk, mi okozhatja a  szétnyílt hasizom kialakulását: várandósság, hasizmok túlterhelése, hasi elhízás és kötőszöveti gyengeség.Fontosak-e a centiméterek? Szintén gyakori tévhit és hiba csupán az eltávolodás mértéke alapján diagnosztizálni és terápiát felállítani, hiszen láthattuk: mihez képest beszélünk eltávolodásról? Honnan tudatjuk, hogy az adott Anyukának mekkora volt az izomhasak közötti eltávolodás várandósság előtt? Simán lehet, hogy a szülés után mért 2 cm valójában az ő természetes állapota, mi meg lesokkoljuk ezzel az értékkel, ahelyett, hogy a lényegre fókuszálnánk. A lényeg pedig, hogy hogyan funkcionál, milyen a linea alba (tudjátok, a kötőszövetes sövény) tenziója! Milyen akkor a megfelelő vizsgálat? Az eltávolodás mértékének megállapítása mellett figyelembe vesszük a szubjektív tüneteket, valamint elvégzünk néhány funkcionális tesztet, és teljes képet kapunk. 


Vélemény, hozzászólás?